Iskolai közösségi szolgálat a Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakgimnázium és Kollégiumban

Iskolai Közösségi Szolgálat (IKSZ)

• a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység, és annak pedagógiai feldolgozása a jogszabályban meghatározott nyolc területen.

Fogadó szervezet, fogadóintézmény

• az az intézmény, szervezet, ahol a tanuló a közösségi szolgálatot teljesíti. A szolgálat teljesítése iskolán, intézményen belül, civil vagy nonprofit szervezetnél, állami, önkormányzati, egyházi intézménynél, szervezetnél illetve magánszemélynél is szervezhető; utóbbi esetben az iskola, egy ernyőszervezet vagy egy egyéb koordináló szervezet lehet a fogadóintézmény. Szakszervezetnél, politikai szervezetnél, pártoknál nem teljesíthető az Iskolai Közösségi Szolgálat.
• Nem lehet profitorientált szervezet, cég (pl. kft., bt. stb.) sem!

IKSZ választható területei

• a) az egészségügyi,
• b) a szociális és jótékonysági,
• c) az oktatási,
• d) a kulturális és közösségi,
• e) a környezet- és természetvédelemi,
• f) a katasztrófavédelmi,
• g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység
• az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen folytatható tevékenység.

Az Iskolai közösségi szolgálat alapelvei

• A helyi közösség erősítése: A közösségi szolgálat során végzett feladat olyan tevékenységet/tevékenységeket jelent, amelyek a helyi közösség javát szolgálják, és amelyek az iskolában vagy az iskola közvetlen környezetében ‒ esetleg néhány kilométeres körzetében ‒, vagy a tanuló lakóhelyén, vagy annak közvetlen környezetében valósulnak meg.
• Szabad választás elve: A tanulók ‒ a szülőkkel, tanárokkal való egyeztetés alapján ‒ maguk választhatják ki az általuk végzendő tevékenységeket.
• Anyagi érdektől függetlenség elve: Az iskolai közösségi szolgálat kapcsán a felek (pedagógus, intézmény, fogadó szervezet, magánszemély, tanuló, szülő) anyagi érdeke a programban nem merülhet fel, a tanulók tevékenysége nem juttathat senkit ilyen jellegű előnyhöz, haszonhoz.
• Szervezett keretek közöttiség elve: A középiskola feladata és felelőssége az iskolai közösségi szolgálat szervezése és koordinálása, ezért előírás, hogy csak az iskola szervezésében lehet az elszámolható tevékenységet végezni. A tanulónak a tevékenység megkezdése előtt rendelkeznie kell az erre jogosult iskolai személy, a feladat felelősének és szüleinek jóváhagyásával.
• Kettős cél elve: A tevékenységek során egyszerre kell a szolgálatjellegnek és az élménypedagógia-alapú tanulásnak megvalósulnia.
• Kölcsönösség elve: A segítő és a segítségre szoruló személy ‒ lehetőségeihez mérten ‒aktívan bevonódik a programba. A kölcsönösség megélésére a felkészítés során kell érzékennyé tenni a tanulókat, így elősegítve, hogy a tanuló nyitott és elfogadó legyen azzal a személlyel, akivel kapcsolatba lép.
• Közvetlenség elve: A közösségi szolgálat során nem a szervezetet, hanem közvetlenül a szervezet célcsoportját szolgáló tevékenységet kell végezni.
• Együttműködés elve: Az iskolában vagy a fogadó szervezetnél a közösségi szolgálat kapcsán partneri viszony alakul ki az összes érintett között, nem jelenhet meg alá-fölérendeltség sem a pedagógus- tanuló, sem a fogadó szervezet- tanuló, sem az ellátott, segített személy- tanuló viszonyában.
• Arányosság elve: A tanuló iskolai (pl.: DÖK) vagy olyan külső szervezetnél, amelynek tagja, csak részben végezheti az IKSZ-et. Az ilyen jellegű, egyébként is végzett feladat (pl. diákönkormányzati, sportegyesületi, énekkari vagy bármely más szervezetet érintő) önmagában még nem minősül közösségi szolgálatnak. Ha a tevékenység kiegészül aktív, egyéni, az iskolai közösségi szolgálat jogszabályban említett területein ellátandó többletfeladattal, az iskola által elfogadott arányban számolható el az előírt 50 óra részeként. Az iskolán belüli tevékenységek aránya nincsen meghatározva, de a közösségi szolgálat szellemisége nem teszi lehetővé, hogy 50%-nál több intézményen belüli tevékenysége legyen a tanulóknak.
• Változatosság elve: Az alapvető pedagógiai cél szempontjából fontos, hogy tevékenységtől függően, lehetőség szerint több területen (pl. három) és rendszeresen ismétlődő tevékenységekre épülve végezze a tanuló ún. kontaktóra (46 óra) feladatait. Lehet olyan terület, ahol indokolt a 46 óra egy fogadó intézménynél való teljesítése, míg más esetben nem.
• Fenntarthatóság elve: Lehetőleg olyan tevékenységekben vegyenek részt a tanulók, amelyek hosszútávon fenntarthatók, valamint a további évfolyamok és az ellátottak számára is előnyösek.
• Részrehajlás-ellenesség: A tanuló a közvetlen hozzátartozójánál, annak közvetlen munkahelyén nem végezhet közösségi szolgálatot csak nem rokon felnőtt felügyelete alatt, más részlegen. A nagyszülők, segítségre szoruló rokonok, közeli hozzátartozók látogatása önmagában érték, de nem számolható el az IKSZ részeként.

Gyakorlati tudnivalók

• Az IKSZ teljesítésének időkeretei:
  • Összesen 50 órát kell teljesíteni és leigazoltatni.
  • 46 órát teljesít a tanuló az általa kiválasztott területeken
  • 2 órát az iskola igazol 9. évfolyamon előkészítés címen
  • a közösségi szolgálatot a 9-10-11. évfolyamon arányosan elosztva kell a tanulónak teljesíteni, de ettől a szülő kérésére el lehet térni.
  • 2 órát szintén az iskola igazol 12. évfolyamon lezárás címen
  • tanítási napokon legkevesebb 1, legtöbb 3 óra teljesíthető
  • tanítási napokon kívül legkevesebb 1, legtöbb 5 óra teljesíthető
  • fél óra nem számolható el
  • 1 óra = 60 perc, az utazás nem számít bele

• Tennivalók az IKSZ megkezdése előtt:
  • 9. évfolyam elején megtörténik a tanulók tájékoztatása a közösségi szolgálattal kapcsolatosan.
  •  2 óra bevezető foglalkozásra kerül sor az iskolában.
  • Az első szülői értekezleten a szülők is tájékoztatást kapnak a közösségi szolgálat céljáról, elveiről, szabályairól.
  • 9. évfolyamon a tanulónak jelentkezési lapot kell kitöltenie, amin jelzi, hogy mely területeken kívánja elvégezni a közösségi szolgálatot. A jelentkezési lapot a szülő aláírja.
  • A fogadó intézmény és az iskola között Együttműködési megállapodást kell kötni. Ennek hiányában nem kezdheti meg a tanuló a közösségi szolgálatot.
  • Az iskola közzé teszi azoknak az intézményeknek a listáját, amelyekkel adott évben már rendelkezik Együttműködési megállapodással.

Az IKSZ adminisztrálása

• A tanulók közösségi szolgálatos naplót kapnak.
• A fogadó intézmény a naplóban igazolja a teljesített órákat a pontos időpontokkal, a végzett tevékenységgel.
• A tanuló minden tanév elején köteles leadni a naplót az osztályfőnöknek, aki összesíti az előző tanév során végzett IKSZ órákat és bejegyzi azokat a tanuló bizonyítványába és a törzslapjára.
• Intézményváltáskor az IKSZ teljesítésről az iskola igazolást állít ki 2 példányban (1 példány a tanulóé, 1 az iskolában marad).

Az iskolai közösségi szolgálat teljesítése az érettségi vizsga megkezdésének feltétele!